Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lugosi Mihály

1998. október 10.

Néhány hete hozták nyilvánosságra a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium határozatát, mely szerint a középiskolákban kötelező tantárgynak számít a hittan. A határozatot valamennyi egyház örömmel üdvözölte. Most újabb gond merült fel. Szülők mondták el, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók túlnyomó többsége ortodox vallású, nem gondoskodnak katolikus, református vagy baptista vallástanárról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. A Bihari Napló munkatársa Tempfli József püspököt kérdezte meg, hogy mit tehetnek a panaszosok. Az iskolák vezetőségének kötelességük vallástanárokat biztosítani valamennyi felekezetű tanuló számára. Más kérdés, hogy a magyar szülők miért íratták gyermekeiket román iskolába? Emiatt ők is hibásak. Azok a fiatalok, akik a román osztályban nem járhatnak katolikus hittanórára, keressék fel a hitoktatókat. Református részről ugyanezt tanácsolta Lugosi Mihály. /Kötelező hitoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2001. szeptember 24.

Tamáshidán rendezte meg az idei Erdőháti Napokat szept. 22-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök beszéde után Lugosi Mihály egyházkerületi előadótanácsos ismertette a több mint 800 éves település történelmét. Az egykori város mára elnéptelenedett, kiöregedett, magyarsága megfogyatkozott. Az ünnepség után a résztvevők az Árpád-kori templom romjaihoz vonultak, ahol dr. Molnár János történész-lelkipásztor, volt tamáshidai lelkész tartott előadást. Király Károly közgazdász-politikus és Beke György író tartott előadást a református templomban, majd Mikló Ferenc nagyszalontai lelkésznek átadták az Árpád-díjat. Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok ünnepi beszéde után leleplezték a templom udvarára felállított kopjafát. /Tököli Magdolna: Erdőháti Napok Tamáshidán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./

2006. január 13.

Lugosi Mihály lelkész elmondta, hogy Élesden augusztusban lesz az ünnepség. Akkorra az első és második világháború áldozatainak is emlékművet emelnek a parkban, melyet Szőke Sándor békéscsabai szobrászművész készít el. Jelenleg végzik a templomtorony renoválását. /Létai Tibor: Élesd. Száz éves lesz idén a református templom. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.

2006. március 21.

A művelődés hete – a tanulás ünnepe kezdődik március 21-én Nagyváradon, a Bihar Megyei és a Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szervezésében. A program a Tibor Ernő Galéria évfordulós kiállításával kezdődik. A rendezvénysorozatot Fleisz János történész, a BINCISZ elnöke nyitja meg, Lugosi Mihály református lelkész a művészet vizuális nevelésbéli szerepéről tart előadást, és átadják a Bihar kultúrájáért érmet. /Művelődési hét Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2010. szeptember 8.

15 éves a Nagybánya Tájképfestő Telep
„A tájfestés komolysága és felelőssége mögött ma is gyakran ott a példa, a modell, a százéves Nagybánya figyelmeztetése: minőségközpontúságra, tiszta művészi etikára, messze néző célokra utalva.” – Sümegi György
Idén, 2010. szeptember 12-én jubilál a Nagybánya Tájképfestő Telep. A 15. évforduló alkalmából hálaadó istentiszteletre és templomi ünnepélyre kerül sor 17 órától a felsőbányai református templomban, valamint 18.30 órától nyitják meg a jubileumi kiállítást a felsőbányai RMDSZ-székházban.
A Nagybányai Művesztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és Lugosi Mihály akkori helybéli lelkipásztor. Ezáltal az Egyházkerület, a szervezők és a résztvevők vállalták azt a kulturális missziót, amit az erre hivatott és megfelelő eszközökkel rendelkező intézmények évtizedek óta elhanyagoltak: a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és tovább éltetését, valamint a Kárpát-medence magyar es más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartást.
Az első együttlét várakozáson felül sikeresnek bizonyult. Ezen felbuzdulva és az esemény rendkívüli jelentőségének tudatában a szervezők javasolták a telep állandósítását, hogy a látványból kiinduló Kárpát-medencei művészek részére, akik a kitűzött célokat is vállalják, anyagi és szellemi támogatás nyújtva, megfelelő alkotási körülményeket biztosítsanak.
Négy év után, az ezredfordulón pedig Felsőbányára költözött a festőtelep. A régi hagyományt folytató képzőművészeti tábor – változott helyen – új hagyományt teremtett. Ennek érkeztünk el a 15. évfordulójára.
Az elmúlt másfél évtizedben nyolc országból több mint hetven különböző korú és felfogású művész dolgozott családias légkörben a telepen, hozzávetőlegesen mintegy háromszáz munkát ajánlva fel három képtár részére. Ezek az alkotások megtekinthetőek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi Székházában, továbbá a felsőbányai és a nagybányai RMDSZ-székházakban. Ebből az anyagból külföldön eddig húsz, belföldön pedig harminc kiállítást rendeztek.
A Nagybánya Tájképfestő Telep évek óta rendszeres kapcsolatban áll a Szentendrei Régi Művészteleppel: tapasztalatcseréket, művésztalálkozókat szerveznek és kölcsönösen meghívják egymás képzőművészeit alkotótáboraikba. A Nagybánya Tájképfestő Telep egyúttal szellemi alkotóműhely szerepét is felvállalta: a nagybányai festészet eddigi történetét, hagyománytereremtő szerepét, valamint a kortárs képzőművészet aktuális problémáit – jeles előadók bevonásával – elméleti síkon is megvitatják.
Véső Ágoston az elmúlt másfél évtizedről eképpen vall: „A tizenöt éves munkásságunk legjelentősebb erdményének nem elsősorban az elkészült alkotásainkat, hanem a példamutatást, az értékes kulturális hagyományaink megőrzését, és ennek továbbéltetésére kifejtett erőkifejtésünket tartom. Igényeljük a nívót a kultúra minden területén, mert az igazi művészet által az ember több és jobb lesz. Az igazi művészet út az Istenhez.”
Ennek szellemében hívjuk Önöket a 2010. szeptember 12-én du. 5 órakor sorra kerülő, a Nagybánya Tájképfestő Telep 15. évfordulója alkalmából tartandó hálaadó istentiszteletre és templomi ünnepélyre a felsőbányai református templomba, ezt követően pedig a Jubileumi kiállítás megnyitójára,a felsőbányai RMDSZ-székházba. erdon.ro

2015. szeptember 14.

Nagybánya, az erdélyi művészet alfája
Lezárult a Nagybánya Tájképfestő Telep 20. Alkotótábora Felsőbányán a hét végén. Az augusztus 31-én kezdődött táborban 19 képzőművész vett részt a Nagybánya melletti kisvárosban Erdélyből, Magyarországról, Németországból és Angliából.
A Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és néhai Lugosi Mihály helybéli lelkipásztor. Olyan kulturális missziót vállaltak ezzel, amely biztosította a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak ápolását és továbbéltetését, valamint a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartást.
Szombaton az idei tábor zárásaként táborzárást megelőző napon az impozáns felsőbányai római katolikus templomban ökumenikus hálaadó istentiszteletet tartottak. Tőkés László, a KREK előző püspöke többek között az egyház és a művészet szoros kapcsolatáról szólt. Egyfelől az alkotóművészetet mint szakrális szolgálatot hangsúlyozta ki, másfelől az egyház és a hitélet művészeteket megtermékenyítő, jótékony hatását húzta alá.
Az ökumenikus istentisztelet után a felsőbányai RMDSZ székházában nyitották meg az alkotótáborban készült munkákból rendezett tárlatot. Az anyagot válogató és méltató művészettörténész, Vécsi Nagy Zoltán el is mondta: e szerény hajléknál méltóbb környezetet érdemelnének a színvonalas alkotások. Ennek mentén Véső Ágoston – miközben röviden visszatekintett az alkotótábor két évtizedére – a szervezési nehézségekről is szólt, valamint azokról a körülményekről és viszonyulásokról, amelyek miatt ez a rangos partiumi művészeti intézmény, a Nagybánya Festőtelep még mindig nem nyerte el az őt megillető figyelmet.
Takács Péter kolozsvári konzul a magyar kultúra fontos helyszínének nevezte Felsőbányát, egyetértve Vécsi Nagy Zoltánnal, aki a Nagybánya-jelenséget az erdélyi művészet alfájának nevezte, amely mindmáig nem nyerte el méltó helyét az egyetemes és a magyar művészettörténetben. Véső Ágoston megköszönte minden eddigi és mai munka- és alkotótársának – külön is a román partnereknek – az elmúlt húsz esztendőt, elmondva: 13 országból 140 művész vett részt az általa vezetett táborokban az évek során, legtöbbjük vissza-visszatérő, néhányan sajnos már csak alkotásaik révén lehetnek velünk, dicsérte a kitartókat és üdvözölte a fiatalabbakat.
A táborvezetőt Szakács Imre festőművész, a Szentendrei Régi Művésztelep vezetője, az Európai Művésztelepek Szövetségének alelnöke köszöntötte és méltatta baráti meghatódással.
Krónika (Kolozsvár)

2015. december 3.

Jubileumi tárlat Váradon
Idén húszéves a Nagybánya Tájképfestő Telep, ebből az alkalomból nyílik kiállítás december 4-én 6 órakor a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti kiállítótermében.
Az erre az alkalomra összeválogatott közel ötven alkotást bemutató tárlatot Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Bráda Tibor és Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészek nyitják meg.
Kulturális misszió
A Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és néhai Lugosi Mihály helybéli lelkipásztor. Olyan kulturális missziót vállaltak ezzel, amely biztosította a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak továbbéltetését, valamint a Kárpát-medencei művészek közötti kapcsolatok ápolását. A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál és környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborát, mindvégig Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész szakmai irányításával. 2015. augusztus 31-én megnyitották Felsőbányán a festőtelep huszadik táborát, szeptember 12-én pedig a táborzáró ökumenikus hálaadó istentisztelet után tárlatot rendeztek a frissen megszületett munkákból. Ekkor hangzott el: festőtelep immár két évtizede végzi áldásos szolgálatát, ám a bizonyos körülmények és viszonyulások miatt ez a rangos partiumi művészeti intézmény még mindig nem kapta meg az őt megillető közfigyelmet. Sőt, noha a Nagybánya-jelenséget sokan az erdélyi művészet alfájának tartják, az mindmáig nem nyerte el méltó helyét az egyetemes és a magyar művészettörténetben.
erdon.ro

2016. április 29.

Szépolvasó verseny néhai Lugosi Mihály emlékére
Az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum, a helyi Castrum Egyesülettel karöltve VIII. alkalommal szervezte meg szépolvasó versenyét április 21-én az Iskola másképp hetében, amin III. és IV. osztályos tanulók mérkőztek meg egy otthonról hozott, szabadon választott és egy a zsűritől kapott, első látásra elolvasandó szöveg felolvasásával. Az idei megmérettetésen 86 diák jeleskedett Bihar és Szilágy, illetve Békés és Hajdú- Bihar megyékből.
A vendégeket iskolánk alsós és felsős tanári gárdája várta, szeretettel és gondosan előkészítve a díjakat és a versenytermeket, s nem utolsó sorban a büfétermet. Igazi csapatmunkára volt szükség, amit önkéntes anyukák és felsős diákok egészítettek ki, mindenkinek ez úton is köszönöm a segítséget, türelmes és áldozatos munkát. Ugyanolyan köszönet és tisztelet övezi támogatóinkat is, akik nélkül ez a verseny sokkal szerényebb körülmények között jöhetett volna létre, s akik megértették, hogy azért munkálkodunk, hogy fenntartsuk magyar anyanyelvünk iránti érdeklődést, ápoljuk nemzeti értékeinket, alakítsuk tervszerűen a felnövekvő generációk olvasási szokásait, fejlesszük készségeiket, s nem utolsó sorban emlékezzünk egy nagy tudású, olvasott lelkészre, Lugosi Mihályra.
Elmondhatjuk újra, hogy a verseny azért született, hogy a gyermekek legyenek az igazi győztesek. Az olvasásról, mint lételem, az összefogás szükségességéről, a Sebes-Körös menti és más iskolák partnerkapcsolatainak fontosságáról szóltak iskolánk és városunk elöljárói köszöntő beszédükbe (Buzle Alina iskolaigazgató, Létai Zoltán alpolgármester, Bucsiás Levente és Enache Viorel igazgatóhelyettesek, Hübner Mária egyesületi elnök), őket előkésztős és elsős kisdiákok követték felköszöntő műsorukkal, végül igei útravalóval látták el a versenyzőket Kaszaniczki Csongor Gergő és Lugosi Dániel lelkipásztorok.
A verseny előtt, szünetében és után finomságokat lehetett fogyasztani a büfében, s míg a zsűri döntött ebédre hívtuk a versenyzőket az önkormányzati étkezdébe, illetve varrást gyakorolhattak felsős diákjaink segítségével. A zsűri tagjainak (dr. Pető Csilla és Hari Tünde Hajnalka szaktanfelügyelők, zsűrielnökök, Lugosi-Teleki Enikő, Jakab Katalin, Pusztai Olimpia, Hübner Piroska) köszönjük szakszerű munkájukat, tudjuk, nehezen hozták meg döntéseiket, míg végül megnevezték a 6 fődíjast és a 30 külön díjas tanulót.
Ciavoiné Létai Andrea tanító
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2017. április 13.

Idén is megrendezik a Lugosi Mihály-szépolvasó versenyt
A Constantin Şerban Elméleti Líceum mint főszervező és a helyi pártfogók – Castrum Egyesület, Élesdi Református Egyházközség, a polgármesteri hivatal – hagyományteremtő szándékkal szépolvasó versenyt szervezett az elmúlt esztendőkben, melyen a Sebes-Körös-menti magyar tannyelvű, szórványnak számító, alsós osztályokban tanuló gyermekek mellett Bihar és Szilágy megye számos, illetve az anyaország néhány településén tanuló diákja vett részt. A nyolc év alatt összesen 1247 gyermek csatlakozott kezdeményezésünkhöz, a saját tanintézetben versenyzőkkel és élesdi döntősökkel együtt.
A szervezők idén ismét felhívják a III. és IV. osztályos diákok szüleinek és az őket tanítóknak a figyelmét az idei „könyves játékra”, mely tisztelegni kíván néhai Lugosi Mihály élesdi református lelkipásztor emléke előtt, aki oly sokat áldozott az élesdi magyar tanulók meglévő nyelvi tudásának továbbfejlesztéséért, érdeklődésük és kíváncsiságuk ébrentartásáért, és jelképes képviselője a tudásnak mint értéknek. A IX. Lugosi Mihály Szépolvasó Verseny fővédnöke dr. Pető Csilla szaktanfelügyelő, egyetemi tanár.
A versenyen egy otthonról hozott fél oldalas szöveget kell felolvasniuk a diákoknak, majd egy újabb szöveget hangos, kifejező, helyes olvasással első látásra. A megmérettetésre a jelentkezési határidő május 5., péntek. A verseny döntője május 31., szerda, a „Másféle iskola” hetében, helyszíne az élesdi Constantin Şerban Általános Iskola (a Líceum udvarában lévő iskolaépület). A verseny román idő szerint 10 órakor kezdődik és várhatóan 14 óráig tart a versenyzői létszámtól függően.
Jelentkezni, információkat és dokumentációt kérni a [email protected] e-mail címen lehet vagy a 0726/843-616-os számon. Reggeli Újság (Nagyvárad)



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998